unitedpigeonsoflowermanhattan:
Nagyon érdekesnek hangzik.
Olvasnám.
Krasztev (:DDDDD)
Zámbó Jimmy – Discover music, concerts, stats, & pictures at Last.fm -
:DDDDDDDDDDDDDDDD
:)
Elég kényelmetlen dolog a tumblim pénteki dashboardját pörgetni egy női jogokról szóló megbeszélés közben, szóval le is csapom… :)
erről bezzeg hallgat cinkes 444-es bulvár!!!
Merkel Hitler unokája!!!!
Időnként ajánlom ezt az oldalt, pláne, hogy a környékünkről elszármazott meg nem értett géniusz szerkeszti, szóval hazai :)
In your face, tumbli :D
“A nyolcezres ormokra felérve mindenütt elővett egy székely zászlót, és boldogan mutatta meg a kamerának – akkor és csak akkor lesz autonómia a Székelyföldön, ha több tízezren hozzá hasonló konok kitartással küzdenek a céljaikért.” —
A Magyar Nemzetnek sikerült E.Zs. tragédiájába is beleszékelyautonómiázni. Felfordul a gyomrom. (via giros)
eszem azt a kis érzékeny gyomrod…
de hisz ezek tények…
(via szazsoketharmadaharomharmadert)
érthetetlen, hogy miért kell a székelyautonómia ügyébe belevonni a szerencsétlenül járt hegymászót!?!?!?
(via kerdezzfelelek)
ő vonta bele magát. ő maga volt az ügy harcosa
vagy rosszul értem?
(via szazsoketharmadaharomharmadert)
jól érted, csak ez nem az a pillanat, amikor ez ízléses. igaz, a magyar sajtóban nem csak a nemzet érzéketlen erre, úgyhogy ez a közbeszúrás nem szokatlan.
(via heymyfish)
IMHO nagyon túlreagáljátok. Erőss mindig kiállt ezekért az ügyekért, gyakran járt a határon túl, ezt is missziójának tekintette és hangsúlyozta. Hozzátartozik az életművéhez, ezen nincs sok értelme rugózni.
(via heymyfish)
Low-cost airline Ryanair mulls Israel-Auschwitz route - National -
The Tel Aviv-Krakow route would cater to visitors of the former death camp near the southern Polish city.
So many layers…
ernobius asked: Mondanál véleményt a Kitekintő Csáky: nem kéne hasraesni, ha egy szlovák tisztességesen szól hozzánk c. cikkéről? (a tumbli nem engedi a linkek beszúrását) Kíváncsi vagyok, mit szólsz…Köszönöm a választ. Így, „linkesen” válaszolok, a tumbli nem enged rebloggolni.
Az okosabb megfogalmazások hiánya nálunk (is) elég gyakori probléma. A politikusok imádnak riogatni, akit csak lehet: a magyarokat a román elnyomással, a románokat a magyar „extremizálódással” és így tovább. Az sem baj, hogy ez nagyon visszás helyzetekhez tud vezetni. Politikusok, de korántsem diplomatikusak. No, de nem is ez a lényeg.
A „Nagyon röviden arról van szó, hogy a szlovák-magyar párbeszéd ebben az időszakban kizárólag Szlovákia és Magyarország között zajlik…” rész pontosan illik Erdélyre is. Például a Székelyföld kérdése eddig úgy zajlott, mintha a kérdés Bukarest és Budapest problémája lenne, amikor pedig ez is teljes mértékben Románia és egyik népcsoportja között folyó ügy.
Nálunk viszont nem csak az állam többé-kevésbé nyílt ellenségeskedése a probléma. Igaz, hogy a magyar kártya minden nehéz helyzetben jól jön, és hogy az ideológiai hangulat is eléggé ellenséges az ilyen ügyekhez, de korántsem hasonlítanám Szlovákiához.
A probléma sokkal inkább tűnik (számomra legalábbis) a saját hibánknak is. Itt most borzasztó sokat tudnék írni arról, hogy rengeteg PR-t is kellene csinálni, a románság felé, a székelyek felé és a szórványmagyarok felé is, meg hogy a történelemről alkotott képen is kellene változtatni, de ez most nem érdekes és hosszú lenne.
Az érdekes inkább az, hogy bár más országokban, (jelentősen) más gazdasági helyzetben (stb) élünk, elég sok hasonló dolog merül fel. Az egyik az, hogy Magyarország szerepe kellene csökkenjen. Azt hiszem nem úgy, hogy Budapest kevesebbet foglalkozik a témával (azért a higgadtság nem lenne rossz), hanem mi magunk, az állampolgárok kellene hallasuk a hangunkat, szervezettebben és érthetőbben (pl a székelységnél nem érthető a sajtóban, hogy nem pár százas revizionista banda követelőzik, hanem egy félmilliós népcsoport szeretne békében élni - ezt az egyszerű tényt elég kevesen ismerik Romániában. Még a magyarok számára is kérdéses, mert nem különül el egészségesen a szélsőségesebb mozgalmaktól)
Az egyik egyszerű mód, ahogyan hangunk lehetne, az lenne, hogy a híreinket, a médiában megjelenő tartalmakat elérhetővé tesszük románul is (ez nem tudom, mennyire gond Felvidéken, milyen az „átjárás”. Nálunk gyakorlatilag két párhuzamos világban él a két nemzet, ahol még a fogalmak és települések is teljesen mást jelentenek.) meg lehetőleg angolul is. A külföldi sajtó leginkább román forrásokból értesül (hisz elvégre Románia, nem?…), és ha véletlenül valami magyar nyelvű forrást nézne is meg, Magyarország (ilyen ügyekben) nem túl jó hírneve nem segíti elő az ilyen irányú tájékozódást, például azért is, mert egyszerűen revizionizmusnak értékelik az ilyen vitákat.
Épp ezért szeretnék is indítani egy weboldalt, ahol (egyelőre legalábbis) a (több forrásból ellenőrzött) híreket románra és angolra fordítanám. Nem nagy lépés, de szerintem kezdésnek jó lenne és jelenleg nagy hiányosság. Talán a legrosszab, hogy a Székelyföldön élő románoknak sincs igazán olyan helyi hírforrásuk, ami nincs kötve az országoshoz. Onnan pedig a magyarellenes hangulat ugyancsak könnyen átszivároghat. Az is egészséges folytatás lenne, ha a székelyföldi románoknak is hangot adnék a weboldalon (a normálisaknak, természetesen).
Van valakinek tapasztala ilyen dolgokban? Mire kell ügyelni, hogy érdemes csinálni, akár érdemes-e csinálni? Bármilyen javaslatot, hozzászólást örömmel fogadok, a technikai résztől az újságírásig.
Ó igen, akinek Magyarország a barátja hazai színtéren, annak nincs is szüksége ellenségekre. Ez teljesen megszokott jelenség, szó se róla, nagyon keveset lehet ellene tenni, már azon túl, hogy az ember kínosan ügyelve arra, mit mond, egyszerre próbálja elérni, hogy ne nézzék magyar ügynöknek, illetve megalkuvó idegenszívűnek. Hosszú távon különösen nehéz, nem is tudom, sikerült-e valakinek.
A külföldi nyelven írt PR-ra nagy szükség van, mert iszonyú kommunikációs akadályok vannak a magyar kisebbségek és Magyarország, valamint a környező nemzetek között. De nem lesz könnyű, és pláne nem lehet azzal számolni, hogy tömegeket győzöl meg (és még ha jó cikkek is szivárognak át, két veszély adódik: 1. senkit sem érdekel a pozitív kontent, 2. mégiscsak magyar ügynöknek néznek).
Szlovák viszonylatban van ezzel némi tapasztalatom/tunk. Háromnegyed éve működik a madari.sk weboldal, amit pont hasonló célból indítottunk, az üzenete kb. magyarok magyarokról szlovákul szlovákoknak. Nehéz (de nem lehetetlen) vele áttörni a szlovák média hallgatását, és még nehezebb valahogy úrrá lenni azon a nézőpontkülönbségen, ami a két nép között sokszor van (egy egyetemes párhuzam: lehet, hogy pl. egy magyar cikkíró evidenciának veszi trianon igazságtalan voltát, a magyar nyelvhasználat szükségességét, az oktatás fontosságát, de egy szlovák vagy román befogadónak egyáltalán nem az). De azért hajrá!
[video]